Ma 2010. szeptember 3, péntek, Hilda napja van. Holnap Rozália napja lesz.

 
 

Beregi Hírlap (PDF)

  • An Image Slideshow

Beregi Hírlap (UA)

  • An Image Slideshow

Beregi Hírlap (exclusive)

  • An Image Slideshow

Bannerek

  • An Image Slideshow
  • An Image Slideshow
  • An Image Slideshow
  • An Image Slideshow
  • An Image Slideshow
  • An Image Slideshow
  • An Image Slideshow
  • An Image Slideshow
  • An Image Slideshow
  • An Image Slideshow
  • An Image Slideshow

Hírmegosztó (RSS-share)

Facebook MySpace Twitter RSS Feed 
Belvízgondok a Beregvidéken PDF Nyomtat Email
Hirek - Közélet
2010 március 09., kedd 10:41
A Beregvidék szinte valamennyi mezőgazdasági területén problémát okoz a belvíz. Sok helyen a vetések nagy része víz alatt van. A okokról és a védekezés módjairól Mikola Kozljukot, a vízügyi főosztály vezetőjét kérdeztük.
— Mi idézte elő a belvízproblémákat járásunkban? — Az idén az előző évekhez képest több hó esett. A jelentős csapadékmennyiség és a hirtelen jött olvadás miatt az alacsonyabb fekvésű területeken megnövekedett a talajvízszint. A belvízgondokat leginkább az okozza, hogy a nagy mennyiségű vizet a még részben átfagyott talaj nem képes elnyelni, így az megáll a felszínen.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a mezőgazdasági területeket övező vízelvezető hálózatból sem tudott a rengeteg víz távozni. Ennek több oka van. A Fekete-mocsár (Csorne boloto) területén lévő csatornahálózat például a Latorcába torkollik. A folyó magas vízállása miatt azonban a víz természetes úton nem tudott elfolyni. Hasonló a helyzet a többi folyó vízgyűjtő területén is.
— Milyen intézkedéseket foganatosítottak a belvízgondok megoldására?
— A problémát a szivattyúállomások üzemeltetésével igyekeztünk megoldani. Január és február folyamán 3,5 millió köbméter vizet emeltünk át a folyókba úgy, hogy az állomások 24 órában dolgoztak. Tavaly egész évben mindössze 2,2 millió köbméter vizet kellett átszivattyúznunk.
A tetőzés a folyókon február 24-én volt. Mára a helyzet normalizálódott. A folyószakaszokon lassú apadás kezdődött, így a víz a csatornarendszerekből rövid időn belül természetes úton tud majd távozni, nincs szükség állandó szivattyúzásra.
— Milyennek ítéli meg vízelvezető hálózataink állapotát? Megfelelően látják el a funkciójukat?
— A beregvidéki vízelvezető rendszer 60%-a Ukrajnában, 40%-a Magyarországon található. Működése megfelelőnek mondható, kielégítő védelmet biztosított még a legutóbbi áradások idején is. Ugyanakkor ez a rendszer időről időre karbantartásra szorul. A rekonstrukciós feladatokat a közelmúltban elnyert európai uniós pályázat útján igyekszünk megvalósítani. Az idén folytatódnak a karbantartási munkák, először Magyarországgal közösen a főcsatorna tisztítását végezzük, majd a másodlagos vízelvezetőket hozzuk rendbe.
— Milyen fejlesztéseket terveznek?
— Elkészült a teljes technológiai terv a polderek (időszaki tározók) megépítésére Csetfalva és Vári községekben, amelyek a magyarországiakhoz hasonló funkciót töltenek majd be. Amennyiben az anyagi lehetőségek megengedik, még ebben az évben megkezdjük az építést. Emellett a hegyi folyók felső szakaszain is területeket jelölnek ki, amelyek időszaki elárasztásával igyekeznek majd csökkenteni az árvízveszélyt.
— Kérem, ejtsünk néhány szót arról, mennyire van felkészülve a beregvidéki lakosság az esetleges belvízproblémák vagy árvízi helyzetek leküzdésére?
— A vízügyi főosztály munkatársai rendszeresen ellátogatnak az árvízveszéllyel fenyegetett községekbe, és tájékoztatást tartanak arról, mi a teendő egy esetleges rendkívüli helyzetben. Valamennyi községi tanács rendelkezik úgynevezett árvízi tervvel, amely tartalmazza a teljes védelmi és kárelhárítási leírást.
Az automata mérőállomások által mért aktuális vízügyi helyzetről bárki tájékozódhat a vízügyi gazdaság internetes oldalán (www.vodhosp.uzhgorod.ua). Emellett munkásaink által végzett adatfelvételezés is történik minden reggel és este 8 órakor.
A fenti beszélgetésből is kitűnik, hogy a mezőgazdasági területek vízszintszabályozása a csatornahálózatok feladata. Ezzel a ténnyel mindenki tisztában van, ennek ellenére számtalan példát láthatunk arra, hogy az árkok nagy része feltöltődik hordalékkal. A gazdák hagyják, hogy a területüket övező vízelvezetőket benője a növényzet, sokszor még a rosszul elvégzett szántással is megakadályozzák a víz lefolyását az árkokba. Tehát amikor a belvízkárokról van szó, a vízügyi hatóság felelőssége mellett felmerül az egyén felelőssége is.
Molnár  Bertalan
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés